Kiemelt kép

Interjuk

Interkontinentális mosoly

Interkontinentális mosoly
Hónapokon keresztül olvastam posztjait. Feltűnt már a tévében is. Aztán eljött a nap, amikor itt ült velem szemben – kerekesszékében. Beszélgettünk. Nem szidta a világot, hisz tudja, hogy felesleges. Millió embernek kell küzdenie a holnapért, ő sem kivétel.

Betegségét – amit ő már nem így hív – a múltnak tekinti. Lehet tanulmányozni, lehet róla olvasni, mesélni, de igazán csak ő tudja, hogy mivel jár izomsorvadással Magyarországon élni. Vagy, ahogy ő fogalmaz, mivel járt. Egy ideje igyekszik elengedni ezt a gondolatot, s pozitív hozzáállással (is) megváltoztatni fizikai állapotát. Már nem tartoznak szorosan össze. Fanny elengedte. Mosolyka járt már az Egyesült Államokban is, az interjú során többek között az ott szerzett tapasztalatiról is érdeklődtem. 

 

(Fotó: Hegyi Ákos, helyszín: www.royalmediterran.hu)

- Hogy teltek számodra az év legmelegebb hónapjai?

 

- A nyaramat főként a nyugalom uralta, igyekeztem minimálisra csökkenteni az internet- és telefonhasználatot. A napsütéssel teli napokat számos varázslat töltötte meg. Férjemmel együtt élek és a mi közös, minden szálon összefonódott életünkbe mindig becsempész az élet egy-egy aprócska, nagyobbacska varázslatot. Példának okáéért életemben először volt alkalmam csónakba ülni a Balaton taván. Hatan siettek a segítségemre, nem volt egyszerű művelet…Felejthetetlenül csodás élmény volt.

 
 
 
 

Sándorral (Fotó: Hegyi Ákos)
 

- A hazámtól távol élve azért görget az élet elém akadályokat. Számos okból kifolyólag nem mindig egyszerű idegenben idegenként élni. A te életedbe, itthon Magyarországon, mi szül akadályt? 

- Olykor egy lift, egy rámpa nélküli busz, egy szűkre szabott ajtó, egy kicsi szoba, egy-egy magasra tervezett csap, küszöb vagy egy elém tornyosuló lépcsősor. 

Más példát hozva, alkalomadtán bizony belehuppannék a Balatonba, de ahhoz, hogy ezt megtegyem, három másik emberre van szükségem. Ezek mind fizikális akadályok. De alapvetően jó hozzáállással nagyon sok minden megoldható. Nem az akadályra kell fókuszálni, hanem a megoldásra. Nekem nagy szerencsém van, hisz egy olyan ember a társam, aki folyton helytáll, naphosszat, éjszakába menőleg segít és mindent felvállal. Egy értékes társsal ajándékozott meg az élet, akire minden percben számíthatok. 

- Mint minden embernek, nekem is vannak céljaim. Példának okáért, igyekszem úgy írni, interjúkat készíteni, hogy soraim őszinte üzeneteiből valahol egy kicsit mindenki erőt meríthessen. Célom még az is, hogy írásaimon keresztül egy reális képet vázoljak fel arról a világról, amelyben jelenleg élek. Talán lehetek egy őszinte, valós csatorna. A jövőt illetően milyen célokat tűztél ki magad elé?

- Jelenleg a filmünk most az egyik legfontosabb célunk az egészségfejlesztés mellett. Szeretnénk, ha látványosan javulhatna az állapotom. Hiszek abban, hogy van rá esélyem.  

Most leleplezem magam, elárulok valamit. Azt gondoltam, hogy mindenek előtt a fizikális felépülésem a legfontosabb dolog számomra. Arra törekedtem több úton járva, hogy ez fejlődhessen. De egy idő után be kellett látnom, hogy hazudtam magamnak és a külvilágnak is. Igen, szerettem volna, ha az állapotom jó irányba változik, de valóban én mindig is egy igazi társra vágytam. Aki mellett nő lehetek, aki biztonsággal ölel körül, akivel a lelkem teljes mértékben összeforrhat. Valahol mindenki az igaz párját keresi. Éljen bárhol is  a nagyvilágban. Párban egészebb, párban szebb az élet. Így a kialakult közös történet is.

A másik célunk a filmünk: a PillanatCsillag megszületése. A film a pillanat értékéről szól majd, annak jelentőségét erősíti majd meg. Számtalan olyan momentum van az életben, ami ugyanúgy, mint néhány csillag, csak rövid ideig ragyog. Sokan ezt nem vesszük észre. Pedig mi tesszük a felhőket magunk elé. 

Ne azon gondolkozzunk, hogy mi volt tegnap, vagy éppen azon törjük a fejünket, hogy mi lesz holnap. Vegyük észre a jelent, éljünk a mának, éljük meg a pillanatot, amelyek, mint a csillagok nekünk ragyognak. 

- Fanny, a közelmúltban több könyveddel és gondolatoddal is megismerkedhettek az olvasók. Egyik ismert köteted “Te döntesz” címmel került a könyvesboltok polcaira. A soraid nagyon fontos üzenetet tartalmaznak, megérintik az ember szívet. A tervben levő fimről hallhatunk?

- A film olyan lesz, mint a könyvem is. A nézőket felteszem majd egy hullámvasútra. Sokszor nevetnek majd, sokszor könnyeket csalok a szemükbe. Az élet is ilyen. Hol erre rángat, hol meg arra. Folyton jönnek a hullámvölgyek. Néha lent, aztán fent. Hol szárnyalunk, hol a mélyben járkálunk utunkat keresve.

Lelkesen tervezünk, készülünk, hamarosan megszületik kettőnk gyümölcse, a PillanatCsillag. Izgalommal készülünk a film bemutatójára.

 
 

- Sokat utazol. Egy alkalommal San Franciscóban landolt a repülőgéped. A világ másik pontja csillantott fel esélyt arra, hogy az állapotod akár jelentős mértékben is javulhasson. 

- Igen, sokak összefogásának és gáláns anyagi támogatásának köszönhetően volt alkalmam édesanyám kíséretében kijutnom Amerikába Meir Schneiderhez. Anyukám sosem fogadta el, hogy a betegségem gyógyíthatatlan, így mentünk oda, ahol volt remény arra, hogy az állapotom pozitív irányba változhasson. 

- Feltételezem, hogy Meir Scheider neve nem mindenki számára hangzik ismerősként. Mit kell tudnunk róla?
- Meir neve a világ több pontján is ismerősen hangzik. Saját módszerének köszönhetően gyógyíthatatlannak tartott izom- és idegsorvadásos betegek kezelésében ért el igen látványos, igen jelentős eredményeket. Volt szerencsém vele személyesen is találkozni, napokon keresztül eredményesen kezelt. Jó volt látni, érezni a változásokat.
 

- Egy olyan országba utaztál, ahol a társadalom a környezetet megfelelőképpen alakította ki mozgássérültek számára is, illetve megteremtette számukra az esélyegyenlőség lehetőségét.  Hogyan emlékszel vissza az utadra?  

- Bár nem tegnap volt már, mélyen él bennem San Francisco emléke. Őszintén szólva imádtam a város lehetőségeit. Csodás volt a tengerpart, szerettem a levegő illatát, az ott töltött karácsony hangulatát. 

Olyan volt ott, mintha egy mesébe csöppentem volna. Egy olyan világba, ahol már minden akadálymentesített volt. Kevesebb volt az akadály, kevésbé voltak szűkek az ajtók, jelentősen kevesebb volt a lépcső, már akkor tágasabbak voltak a kialakított terek. Az Egyesült Államokban megfelelőképpen alakították ki a fizikai környezetet mozgássérültek számára is. Ez mindenképpen pozitív dolog és előnyökkel jár. 

- Hasznodra váltak-e a San Franciscóban kapott kezelések? 

Igen, az ott töltött húsz nap alatt Meir kezeléseinek, a sok-sok tornának köszönhetően látványosan fejlődtem. Az ott kapott speciális masszázs igen nagy hasznomra vált. Ugyanis megnőtt az izomtömegem. 

- Ezt örömmel hallom. Akkor most idéznék, a Te döntesz című könyvedből. „Szívesen visszamennék oda, ahol még csodás volt minden. Szeretném újra a talpam alatt érezni azt a homokot, amin évekkel ezelőtt együtt álltunk édesanyámmal, és annyira örültünk az apró sikereknek, fejlődéseknek.” Kíváncsi volnék, hogy tervezel-e a közeljövőben visszatérni az Egyesült Államokba? 

- Sokszor álmodtam arról, hogy egy nap újra lesz lehetőségem ellátogatni San Franciscóba. Arra a helyre, ahol még tudtam a saját lábaimon állni, ahol még édesanyám is figyelemmel kísérhette állapotom javulását. Sokáig dédelgettem ezt az álmot, de végül, amikor a kezemben volt a repülőjegy, a lehetőség... Rájöttem, hogy nem szeretnék menni, akkor nem. Különös érzés volt, fullasztó, de kimondtam, s utazás előtt lefújtam mindent. Egy éve összekuszálódott bennem minden érzés, és úgy éreztem előbb rendbe szeretném magam tenni. Mert az egyik legrosszabb dolog valamit úgy csinálni, hogy nem értékelem. Azóta helyreállt bennem a harmónia, s ha ma lenne, itt lenne a kezemben a lehetőség mennék, szárnyalnék értékelve annak miden percét. 

- Elrepítenéd-e a mosolyod az Egyesült Államokban élő magyar közösségek felé? Én biztos vagyok benne, hogy tárt karokra találnál a köreikben. 

- Mint sokan mások, én is kapok híreket felőlük. Fantasztikus élmény lenne számomra is megismerkedni az ott élő magyarokkal. Szívesen elrepíteném feléjük, bemutatnám számukra is könyvbe öntött életemet. Mesélnék nekik is. Készülőben lévő filmünket fantasztikus lenne külföldön is bemutatni. Keressük rá az alkalmat.

Titokban bízom abban, hogy Nick Vujicichez hasonlóan nekem is megadatik majd a lehetőség, hogy bejárhassam a világot és mosolyt csaljak az emberek arcára.  

 

(Fotó: Hegyi Ákos) 

Mosolykával a személyes találkozás feltöltött és rádöbbentett dolgokra. Hitet kaptam ahhoz, hogyha az ember igazán szeretne valamit, az bizony megvalósulhat. Csak akarni kell. Ez az egyszerű, de erőtől duzzadó szó a varázs forrása.

Öröm volt Fannyval találkozni. Nem titkolom, bízom benne hogy a megkezdett beszélgetést egy nap folytathatjuk akár Kaliforniában is. Legyen így! 

Beszélgetésünk helyszínét Siófokon a Royal Mediterran biztosította. A fotókat szívből köszönöm Hegyi Ákosnak. Fannyról bővebben a nemrégiben megújult,"új köntöst oltott" weboldalán olvashattok.

Fel↑